Eko eko Azarak 

 

Minden rituáléban és liturgiában fontos szerepet tölt be a mágikus szöveg. Amennyiben valamely ősi nyelven van, még jobb. Sajnos bizonyos esetekben olyan mértékben torzul a szöveg, hogy értelmezhetetlenné válik. Ilyen például az Eko eko mondóka is:

 

Eko eko Azarak

Eko eko Zamilak

Eko eko Aradia

Eko eko Cernunnos

 

Amit minden wicca azonnal kiszúr: az utolsó két sor végén az istenpár van (egyes tradíciók Pán-t teszik az utolsó előtti, Diannát pedig az utolsó sorba). Egyesek szerintaz eko héber - arab - szaharai (sic!) nyelvre vezethető vissza. Ez nem valószínű, inkább a baszk nyelveb érdemes keresni a gyökerét - jelentése: jöjj, gyere (a modern baszkban inkább valami "gyerünk" - szerű sürgetés).

 

Azarak és Zamilak (egyes verziókban Zomelak, Zimelak, Zomilak, stb.) elméletileg "sötét angyalok", előbbi a víz, utóbbi a tűz elemhez kapcsolódik. Állítólag héber kabbalista eredetre vezethető vissza, én ezt kétlem, inkább modern nyugati kabbalára hajaz.

 

Cernunnos "leánykori" nevén Karellyos volt, Gardner Book of Shadows-ának régebbi átirataiban még ezen a néven találkozhatunk vele, az Alexandriánusok változtatták Cerunnosra, majd az Eklektikus Wicca hozta összefüggésbe Cernunnossal, a kelta agancsos istennel, aki egyedül Nautes oltárján jelenik meg (jelenleg ez egy párizsi múzeumban található), de több hasonló kép is van, melyek feltehetőleg őt ábrázolják (pl. a Gundestrup üst).

 

Aradia a toscanai boszorkányságban jelenik meg, legendáját Charles Goddfrey Leland örökítette meg az Aradia or the Gospel of the Witches című könyvében. Gardner gyakran hivatkozott erre a műre, ezért a Wiccák kedvelt istennője.

 

 

A Bagabi mondóka

 

Bagabi laca bachabe

Lamach cahi achababe

Karelyos!

Lmaca lamac bachalyos

Cabahagi sabalyos

Baryolas!

Lagoz atha cabyolas

Samahac atha famyolas

Hurrahya!

 

Ennek a versikének jelentése szintén a múlt homályába vész. Bizonyos részei a héber nyelvhez hasonlítanak, nagyjából úgy, ahogy egy pörkölt hasonlít a disznóra, más szavak inkább görög eredetűnek tűnnek. Érdekességként jegyezném meg, hogy mikor Janet Farrart megkérdeztem, azt mondta, ez utóbbi magyarul van :)

 

Másik átirata:

 

Bazabi lacha bachabe

Lamac cahi achababe

Karrellyos

Lamac lamac Bachalyas

cabahagy sabalyos

Baryolos

Lagoz atha cabyolas

Samahac atha famolas

Hurrahya!

 

Mindenféle tudományos igény nélkül feltételeztem, hogy bizonyos részek héber eredetűek, és megkíséreltem megfelelő szavakat keresni ebből a nyelvből. Az eredmény elgondolkodtató, de mindenkit óva intenék attól, hogy valóban héber eredetet tulajdonítson a szövegnek.

 

Bagabi - begavi - a "gavi", "gyűjteni" szóból származhat.

Laca - lecha - neked (hímnemben)

Bachabe - behabe - be a belűlre

Lamac - lamat - láng, lobbanás

Cahi - Ki - mert

Achababe - achava, ve - szeretet, és

Karellyos - Cernunnos

Lamac, lamac - láng, láng

Bachalyas - feltehetőleg Bacchusnak a...

 

A továbbiak értelmezhetetlenek, bár a Lagoz-ról eszünkbe juthat a Laguz rúna, az Ata pedig héberül azt jelenti: "Te". A "Samahac" esetleg lehet "Sema haze", "halld ezt". A famyolasból a famulusra, familiárisra lehet asszociálni, amit talán "ismerő"-nek is lehetne fordítani... Pusztán szórakozásból megkíséreltem egy műfordítást, a halandzsa szöveget "érzésből" pótoltam. Ez csak és kizárólag arra jó, hogy valamiféle fogalmunk legyen a mondóka értelméről, és ne üres szavakat kántáljunk.

 

Belülre gyűjtjük néked

A lángot, szeretet és

Karelyos!

Bacchus lángja, lobbanása

Holdnak fényes áradása

Baryolas!

Víz vagy te, a segítőnk,

Halld, te vagy az ismerőnk

Hurrahya!

 

Az eko eko és a bagabi chantot gyakran együtt használják.